H.Pulai Éva : A kereszténység árnyékában is imádták a szerelem istenn?jét

A Haifai Egyetem régészei vezette ásatáson három Afroditét, az ókori szerelemistenn?t ábrázoló figura került el? a Galileai-tenger fölé magasodó Szuszita ókori romjai közül

 

A Haifai Egyetem régészei vezette ásatáson három Afroditét, az ókori szerelemistenn?t ábrázoló figura került el? a Galileai-tenger fölé magasodó Szuszita ókori romjai közül . A kutatók szerint a felfedezések a kor vallási sokszín?ségére utalhatnak.

 

Az ásatásokat vezet? Prof. Arthur Segal és Dr. Michael Eisenberg szerint lehetséges, hogy a negyedik században, amikor a kereszténység már a Római Birodalom uralkodó vallásává n?tte ki magát, Hipposzban (vagy héber nevén Szuszitában) még sokan maradtak h?ek a szerelem istenn?jéhez, és ezért elrejtették ezeket a tárgyakat.

 

A város az i.e. 2. században épült, és a római, majd bizánci id?szakban virágzott, míg i.sz. 749-ben egy hatalmas földrengés végzett vele. Az aprócska, 1500 éves figurákat a kutatók a város egykori fórumának délkeleti sarkán egy üzlet helyén fedezték fel, és a körülmények arra utalnak, hogy szándékosan rejthették el azokat. A szakért?k által Venus pudica (szégyenl?s Vénusz) néven ismert agyagfigurák 23 centisek, és az istenn? korban népszer? ábrázolását tükrözik; a név pedig onnan ered, hogy az apró alak egyik kezével eltakarja intim részeit.

 

 

A szakemberek egy ódeiont (viszonylag kisebb, tet?vel fedett, félkör alaprajzú színházszer? építményt) is kiástak. Az ilyen építmények népszer?ek voltak a római korban, és bennük a válogatott közönségnek verseket olvastak fel, vagy zenei produkciókat adtak el?. Míg az átlagos színházakban 4000 ül?hely volt, az ódeionba 600 ember fért be. A régészek szerint el?ször találtak ilyet Izrael területén, ez azonban nem helytálló, mivel Aphekban (Antipatrisz) már el?került egy ódeion. A Római Birodalom területén minden valamit is magára adó pogány városban volt színház és ódeion (a leghíresebbeket Athénban, az Akropolisz alatt látni), amely utóbbiakban énekesek, táncosok, zenészek és költ?k léphettek fel válogatott m?ért? közönség el?tt.

 

Az építmény megtalálása egyébként regénybe ill?, hiszen a városnak ezen a részén az 1960-as években katonai ?rállomás volt, az ódeion pedig három méternyi föld alatt nyugodott, és csak három k? látszott ki bel?le. 2008-ban aztán hamar kiderült, hogy a föld alatt egy hatalmas építmény rejt?zhet. Ennek feltárása még mindig kezdeti fázisban van, ám a kutatók most már biztosak benne, hogy a kimagasló min?ség? épületet az i.e. 1 – i.sz. 1. századokban építhették.

 

A régészek emellett egy basilicát is feltártak, amely szintén különlegesnek számít. A munkálatokba a restaurátorok is betársultak, akik az egyik oszlopot állították sikeresen helyre. Az amerikaiak a város lakónegyedében dolgoznak, ahol az utolsó három évszázad mindennapjainak nyomát fedezték fel, így az egykori épületek mellett a k?vel kirakott udvarok is el?kerültek.

 

A mostani vizsgálatok egyben azt is igazolták, hogy Heródes uralma alatt nem csak a zsidó városokban került sor hatalmas építkezésekre, hanem szinte mindenhol.

 

A Galileai-tenger fölé magasodó Hipposzban egyébként az idei már a tízedik ásatási évad volt, amelyben a Haifai Egyetem kutatói mellett a Varsói Tudományos Akadémia, és a Minnesotai Egyetem szakemberei is részt vettek.

 

Forrás:

mult-kor.hu – Science Daily

bibliairegeszet.blog.hu

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva