H.Pulai Éva : Százhuszonöt éve született Szép Ern?

Amikor hatvankilenc éves korában, már régóta betegen, meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét.

 

Amikor hatvankilenc éves korában, már régóta betegen, meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Élete végén csaknem elfeledett volt, és csak az irodalom ért?i tudták, hogy jó költ?ként élt és halt meg. Körülbelül egy évtizeddel a halála után, amikor a nagyvilágban már divatos volt az az abszurditás, amely nem egy játékában hangot kapott, hirtelen újra észrevettük, milyen nagy értéke Szép Ern? a mi irodalmunknak. És amikor észrevettük benne a korai abszurdot, azt is észre kellett vennünk, hogy akkor is jó költ?, amikor nem abszurd, amikor a szelíd emberség nevében egybefogja azt, ami népi, és ami városi, amikor meglátja és megbocsátja az emberi gyarlóságokat. (László Zoltán)

 

SZÉP Ern? (Huszt, 1884. június 30. Budapest, 1953. október 2.): költ?, író.

 

Apja, Szép Sámuel tanító, az egész országot végigvándorolta, végül Hajdúszoboszlón telepedett le. Szép Ern? gimnáziumi tanulmányait Hajdúszoboszlón és Debrecenben kezdte, Mez?túron folytatta; már az alsóbb osztályokban kit?nt versíró tehetségével. Tanára, Kolozsvári Aladár figyelt fel rá, az ? támogatásával jelent meg els? kötete (Els? csokor, Mez?túr, 1902).

 

 

 

Érettségi vizsgáját nem tette le, Budapestre költözött, s élclapokban közölte hol kormánypárti, hol ellenzéki bökverseit. Címíróként dolgozott a Hermes Banknál. 19 évesen A Hétben is szerepelt „szezonversekkel”. A Nyugatnak indulásától munkatársa, s ezzel egyid?ben a F?városi Cabaret Bonbonnière rendszeres sanzonszerz?je; sanzonjait maga adta el?. Kigúnyolta a kor politikai, kulturális és m?vészeti életét, és szellemesen vágott a bécsi udvar felé is. 1911-ben a Nyugat Könyvtár adta ki Kucséber kosár cím? glosszákat és verseket tartalmazó kötetét, 1912-ben els? érett verseskönyvét (Énekeskönyv) is a Nyugat jelentette meg. Lapjain a szelíd emberi kapcsolatok utáni vágy, a városi ember vidéki emlékei és a gyermekkor meghitt képei kaptak költ?i hangot; humor és érzelmesség, halk bírálat és némi öngúny jellemzi.

 

A sovány, apró termet?, félszeg fiatalember emblematikus figurája volt a szerkeszt?ségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböz? irodalmi köröknek. Mindenki szerette és nagyra becsülte, de egészen komolyan senki sem vette. Változatos szerelmek, kisebb kalandok színesítették megrögzött agglegény életét.

 

Bár Kabaret-dalai (1908) már korábban népszer?vé tették, még többen emlegették háborús dalait, melyeket Medgyaszay Vilma és Sajó Géza vittek sikerre. Korai lírájának leghíresebb antológiadarabja a Nem volt játékom (1910), mely kés?bb Gyermekjáték címmel a kor ünnepelt színészn?inek kedvelt el?adási darabja volt. Szép Ern? életérzését, szemléletét a nosztalgia jellemezte. Az Estnek megindulásától kezdve (1910) állandó munkatársa volt, naponta jelentek meg glosszái; szellemesen, irodalmi igénnyel szólt a legkülönfélébb jelenségekr?l, eseményekr?l. Mestere volt a tárcanovellának is, bár szerényen irka-firkának nevezte e m?faját (azonos címmel kötetet is adott ki 1913-ban).

 

Az 1. világháború elején önkéntes betegápoló és haditudósító volt, 1915-t?l egyre jobban a béke híve lett. A Lila ákác (1919) abba a magyar regénysorba tartozik, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni; Molnár Ferenc és Krúdy Gyula a közvetlen rokona. Szép Ern? 192021-ben Bécsben élt emigrációban, itt jelentek meg avantgárd ihletés? „hosszú versei”. 1925-t?l, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. Elbeszéléseinek egyik vezérmotívuma ekkortájt, hogy a magyarországi egészséges fejl?dés gátja a dzsentroid szellem tovább élése. A húszas években Szép Ern? népszer? színházi szerz? volt. Patika (bemutató: 1920. február 13.) cím? darabját botrányok kísérték (részben emiatt ment Bécsbe), a V?legény azonban jó szereposztással sikert aratott (bemutató: 1922. május 3.), jóllehet a jobboldali sajtó céltáblája lett. A Lila ákác adaptációja kirobbanó siker volt. (1934-ben film készült bel?le Székely István rendezésében.) 1930-ban volt az Azra bemutatója, ismét sikert aratott.

 

Szép Ern? – Dayka Margit (1931)

 

A zsidótörvények és a háború alapjaiban változtatták meg életvitelét. 1944-ben 33 év után el kell hagynia margitszigeti otthonát, augusztusban „csillagos házba” internálták, de a svéd követség mentelmi útlevelével rövid id?re szabadult. 1944. október 20-án a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. November elején elbocsátották. Viszontagságait Emberszag (1945, angolul: The smell of humans, A memoir of the holocaust in Hungary, ford. BÁTKI, John, bev. TANDORI Dezs?, Bp.LondonNew York, 1994, 1998) cím? kötetében írta meg. 1948 után szegénységben élt. A Pet?fi Társaság elismerte, tagjai közé választotta.

 

A háború után elfelejtették, szegénységben élt, és mikor 1953. október 2-án 69 éves korában, hosszú betegség után meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét.

 

A Szép Ern?-jutalmat az író húga, Pogányné Szép Berta alapította 1984-ben; kuratóriuma évenként a legjobbnak ítélt magyar dráma szerz?jének adományozza; 1992-t?l külön díjazzák a legjobb els?kötetes dráma íróját is.

 

Szép Ern?, Grófkisasszony cím? m?vének kézirat

 

 

M�°VEI

  • Els? csokor. Költemények és m?fordítások, Mez?túr, Református F?gymnázium, 1902. Hasonmás kiadás, Mez?túr, Városi Könyvtár, 1985;
  • Abbáziában, Budapest, [k. n.], 1908;
  • Kabaret-dalok, Budapest, Mozgó Könyvtár Vállalat, 1908;
  • Kucséberkosár, cikkek, versek, Nyugat Könyvtár 31, Budapest, Nyugat, 1911. Reprint kiadás: Budapest, Jövend? Kiadó, 1997;
  • Énekeskönyv, versek, Budapest, Nyugat kiadás, 1912;
  • Irka-firka, karcolatok, Budapest, Franklin-Társulat, 1913;
  • Az egyszeri királyfi, mese kilenc képben, három felvonásban, Budapest, Franklin-Társulat, 1914;
  • Sok minden, karcolatok, Budapest, Athenaeum, 1914;
  • Egy kis színház, színm?vek, Budapest, Dick Manó, [1916];
  • Élet, halál, karcolatok, versek, Budapest, Dick Manó, 1916;
  • Emlék, versek, Budapest, Pallas, 1917;
  • A jázminok illata, karcolatok, Békéscsaba, Tevan, 1917;
  • Kenyér, karcolatok, Budapest, Légrády Testvérek, [1917];
  • Patika, színdarab három felvonásban, Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1919;
  • Lila ákác, egy f?városi fiatalember regénye, Bp., Athenaeum, 1919 (két kiadás), 1920;
  • Régi kedvünk, versek, Budapest, Pallas, 1919;
  • Október [?szi napló], s. a. r.: SUGÁR Jen?, Budapest, Rózsavölgyi, 1920;
  • Szilágyi és Hajmási. [Gusztinak megjött az esze – Május], három kis színpadi munka, Budapest, Athenaeum, 1920;
  • Szegény, grófn?vel álmodott, [regény], Bécs, Hellas Verlag, 1921. Újabb kiadások: Budapest, Pesti Szalon, 1990. Budapest, Eri, 2005;
  • A világ, versek, Bécs, a szerz? kiadása, 1921;
  • Magyar könyv, egy csapat elbeszélés, Bécs, a szerz? kiadása, 1921;
  • Az Isten is János, elbeszélés, Wien, Pegazus, 1921, 1922;
  • Hetedikbe jártam, regény, Bécs, Libelli Verlag, 1922. Újabb kiadás: Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957;
  • A v?legény, vígjáték, Leipzig, Wien, [1922];
  • Két fel?l angyal, új novellák, Bécs, Az Új Modern Könyvtár Kiadója, 1922;
  • B?neim, karcolatok, Budapest, Athenaeum, [1924];
  • Elalvó hattyú, válogatott versek, Budapest, Amicus, [1924];
  • Hetedikbe jártam – Karacsné nagyasszony, regény, elbeszélés, Budapest, Grill, [1926];
  • Egy falat föld, egy korty tenger, elbeszélések, Budapest, Lampel, [1927];
  • Valentine, regény, Budapest, Singer és Wolfner, [1927];
  • Május – Kávécsarnok, színm?, vígjáték, Budapest, Singer és Wolfner, [1928];
  • Jó szó, versek, Budapest, [Singer és Wolfner], [1929];
  • Azra, mese, Budapest, Singer és Wolfner, [1930];
  • A Hortobágy, Budapest, Singer és Wolfner, 1930. Újabb kiadás: Budapest, Eri, 2004;
  • Magyar drámák a bécsi színpadokon, A Bécsi Collegium Hungaricum füzetei 6., Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1930;
  • Aranyóra. Mese, színm?, Budapest, Singer és Wolfner, [1931];
  • Lila ákác. Egy pesti fiú históriája, regény, Budapest, Pantheon, [1932];
  • Azra, mese, Budapest, Singer és Wolfner, [1933];
  • Dali dali dal, regény, Budapest, Pantheon, [1934]. Újabb kiadások: Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1958. Budapest, Noran, 2003;
  • Ádámcsutka, regény, Budapest, Athenaeum, [1935];
  • Szeretném átölelni a világot, elbeszélések, Budapest, Athenaeum, [1936];
  • Mátyás király tréfái, Budapest, Dante, 1936, 1940. Budapest, Magyar Helikon, 1958, 1961. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967. Budapest, Móra, 1989, 1992, 1994, 1995, 1997, 1999, 2000, 2001, 2003, 2005, 2006;
  • Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát, serdül? fiúknak és leányoknak, Budapest, Dante, [1937];
  • Balett, elbeszélések, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, [1938];
  • Összes költeményei: 1908–1938, Budapest, Athenaeum, [1938];
  • A tajtékpipa története, Gyoma, Kner Izidor Könyvnyomdája, 1938;
  • A negyedik nyúlláb, novellák, Balassagyarmat, Grünberger, [1940];
  • Úrinóta. Ötven bánatos és jókedv? chanson, Budapest, Rózsavölgyi, [1940];
  • Feln?tteknek, [önéletrajzi elbeszélések], Budapest, Hungária Rt., 1941, 1942. Hasonmás kiadása: Hajdúszoboszló, 1988;
  • Zümzüm, novellák, Budapest [k. n.], 1942;
    Emberszag, emlékirat, Budapest, Keresztes, 1945, 1948. Újabb kiadás: [utószó RÉZ Pál], Budapest, Osiris, 2000. Angolul: The smell of humans a memoir of the holocaust in Hungary, transl. by John BÁTKI with an introductory essay by Dezs? TANDORI, Budapest, London, New York, [N. Y.], CEU Press, 1994, 1998;
  • Czüpós Kis János, elbeszélések, Budapest, Szikra Regénytár, 1947; 

 

 

Szép Ern?:

Ne higgy!

 

Ne hidd, ne hidd, ami igaz,
Ami kegyetlen, ami gaz,
Mi ocsmány és alávaló
Ne hidd, ne hidd, ami való.  

 

Hazugság, amit a lap ír,
Félrebeszél az a papír.
Meredt szemekkel aki súg
az mind gyalázatos hazug. 

 

Ugratnak, játszanak veled.
Nem lehet az! Hogy képzeled?
Nem hiheted, ha van hited,
Gazember vagy, ha elhiszed.

 

Ne hidd el, ne hidd el mi gaz,
Ordítsd az égre: nem igaz!
Szeme közé kacagj neki,
Ki a borzasztót hirdeti.

 

Hallod? Ne hidd, mi rút, mi vad,
Mi undort és gyötrelmet ad.
A fényképed, meg a tavasz,
S az Igazság, az az igaz.

 

Csak ami szép, jó, mind igaz.
Mit álltál, az az igaz.
Mi nem divat, mi nem haló.
Az, ami örökkévaló.

 

Csak a kedvesség, az öröm,
A pardon, meg a köszönöm,
A gyöngédség, a figyelem,
Csak az az igaz idelenn.

 

Csak a segítség, a vigasz,
A barátság az az igaz.
Csak az a gyémánt szeretet,
S a szívekre veretett.

 

Belénk döfték a kést, ne hidd,
Kiszaggathatják beleid,
Míg lélegzel és eszmél agyad,
A b?nt tagadd, tagadd, tagadd! 

 

Megmarkolom két válladat,
Szemembe nézz, ne hagyd magad!
Tiszta maradj, maradj szabad,
Ne bukj el, meg ne add magad!

 

Légy tiszta, h?s légy,
Légy er?s, holt részeg légy, légy eszel?s,
A Földre a felh?kb?l tekints.
Te légy az Isten, hogyha nincs! 

1942

 

Mensáros László Add a kezed !

http://www.youtube.com/watch?v=KUVRYrDD4Rc

 

 

Forrás:

OSZK MEK – Irodalmi Szerkeszt?ség (Rónay László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Kulturpart.hu

mek.oszk.hu

literatura.hu

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva