Juhász M. Lajos : kutatható aranykor

archeológiám a XX. század végén

 

emlékeztek-e

azok az els?re megrajzolhatatlannak t?n? felszínek falak gödrök

sírok amik makacsul sorra réteg rétegre el?kerültek a voltból minél 

mélyebbre ástunk veletek hogy újra leletek legyenek és a valaha szinte 

kényszeresen ásott szelvény aljában kötelességtudón kuporogva hogy egyszer 

végre életeken ásatag halálokon keresztül sz?zföldet érjen a feltáró er?szak

 

a vicsorgó nap aranytömbjei szilárd súlyát böröm feszülésében még 

ma is érzem ahogy fehér sz?z papír fölé hajolva kutatom makacsul 

éveim rétegeinek karcolatát az elt?nt id? metszetfalán vonalak ereszkednek 

emelkednek de inkább meredeken zuhannak elmesélhetetlen szaporodnak 

egyre mint a ráncok közhelyesen szemem körül homlokomon szám sarkában

 

forró napokra részegít? éjjelek a tücskök szívszaggatóan húzták 

?rült nótáik nyáréji hangfekvésben fülsiketít? hardcore az elhamvadó 

t?z halk ambient ropogása mellett ahol hajnalig ültünk egymás mellett 

bámulva a halódó ?si t?zisten még parázsló szemébe és a kombájnok 

már aratni indultak körben a földeken mikor a legutolsó korty bort a földre 

loccsantottuk áldozatul hogy nyissa meg nekünk sebes szívét vallja meg titkait

 

lenn a roppant múlt id? mélyér?l ezredévek földtemette süket csöndjéb?l

bálványok istenek és rég halott életek vak és üres szemgödreib?l tekintetek

meredtek ránk és az ezredvégi ég ózonlyuk szaggatta katedrálisának izzó 

kupolájába karpereceik megcsörrentek gyöngysoraik felf?z?dtek hétköznapjaik

egyhangún kopogtak kezünk alatt míg csontvázaik prezíc temet?je dexion 

salgó polcokon sorakozó feliratozott számozott barna papírzacskók sora 

lett gyásztalan rendben életük haláluk gyönyörük bánatuk dobozolva rajtuk kézírásunk

 

egyszer minden eltemettetik végleg születésünk reményeink terveink a végtelen

id? szakadékába hull saját szememmel láttam egy bús régi részeg éjjelen

régészetem fizetett gépek által bevégeztetett föld színér?l eltöröltetett

én leléptem

hová lettek archaikus futókutyák falkáit edényre karcoló kezeitek hol a ritmus 

amire táncot dobbantott meztelen talpatok sarlós isteneket term? vágyatok

hová t?nt és 

 

Éva hogyan porladt el tudatlanságban b?ntelen szerelmünk hol maradt Édenünk ahonnan ki?zettünk

 

Legutóbb szerkesztette - Juhász M. Lajos
Szerző Juhász M. Lajos 100 Írás
http://radiobauhauz.blogter.hu/ lézengő ritter (1959-es évjárat)