Tyúkanyó szomorúan éldegélt egy farmon. Azért volt bánatos, mert nagyon féltette a kicsinyeit róka komától, aki valahányszor a farmhoz ért, mindig bekapott egy kiscsibét.
Egy szép napon róka úrnak újból kiscsibére fájt a foga. A picinyek felé közeledett, amikor meglátta a farm ura, aki így szólt:
– Ejnye-bejnye, róka koma, nincs mit enned az odúban?
– Van egy kicsi, kevéske, de finomabb a kiscsibe.
– Hát finomabb a hal, miért nem eszel azt?
Nyöszörgött a róka egy ideig, de az ember sem tétovázott sokáig. El?keresett egy vasvillát, és azzal fenyeget?zött.
A róka ezt látván, könyörögni kezdett:
– Kérem szépen, gazda úr, engedje, hogy elszaladjak és megígérem, nem eszem többet csirkét.
A gazda nagyon dühös lett:
– Dehogyisnem, hogyne engedném, hogy elszaladj! Már ötvenkét csirkémet megetted, ezért tehát elverlek, sipp-supp!
A róka pórul járt. Azóta nem látogatta meg tyúkanyót, hanem jajgatva bandukol más élelem után.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:24 :: Csapó Dóra
