Lucskai Vincze : N? a dagály, fogy az apály

Henry Wadsworth Longfellow 1807-1882

 

N? a dagály, fogy az apály

 

 

N? a dagály, fogy az apály,
az alkony sötétebbre vált,
a nyirkos fövényen szalonka szól,
sietve odébb áll egy utazó,
és n? a dagály, fogy az apály.
Lomhán kúszó est a házak falán,
de a tenger, a sötétb?l szólongat a tenger;
Zsenge hullámok, bársonyos, fehér kezekkel
törlik a homokból lábak nyomát,
és n? a dagály, fogy az apály.
Hajnal hasad, az istálókban paripák
dobognak,  nyerítenek, hívják a lovászt;
A nappal mindig visszatalál,
de az utazó a partra sohamár.
És n? a dagály, fogy az apály.

Fordította: Lucskai Vincze

Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:19 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...