Most látlak el?ször…
– Kérded én mit látok?
Látok egy kislányt, hajában szalag, száján mosoly.
Szél simit hajába; játékosan elheveredik a földön.
– Kérded mit látok még?
Látok egy fiatal n?t, úgy hiszem a gyermek édesanyja, karjába emeli a kicsit.
Cseresznyevirág szirmok lebegnek az éterben; kimondatlan érzések, fájó emlékek lökdös?dnek.
– Kérded látok e még valakit?
Látok egy férfit, az édesapa talán.
A vörösre festett útburkolaton állva is csak veszekedni képes.
Egy sof?rrel kinek egyez? színüre mázolta lökhárítóját a vér; összever?dött tömeggel.
– Kérded hallok e valamit?
Hallok egy szirénát, ment?é vagy rend?ré tán, felt?nik mind kett?.
A férj hozzám beszél, segítsek lemosni kezér?l, szerinte a koszt.
Lám újra találkozunk…
– Újra kérded, én mit látok?
Látok egy n?t, gömbölyded pocakkal a jégen siklani.
Boldogan emeli ajkaihoz férje kezét, csókot lehel rá.
– Újra kérded mit látok még?
Látok egy léket hó alól kivillani; mellette eszméletlen n?t.
Testnedvekben fürdik a jég, közelebb hajol a férj.
– Újra kérded látok e még valakit?
Látok egy rég elfeledett eszmét, merev ujjakon egy gy?r?t.
Egy horgász megrettenve áll a jégen; a férfi ismét csak kiabál.
– Újra kérded hallok e valamit?
Hallok egy szirénát, nemsokára ment? és rend?r felsorakozik majd elöttem.
Csak a ment? jött; a férfi ismét segítségemet kéri.
Odafordulsz hozzám, tündökl? tekinteted az enyémbe fúrod.
Halkan suttogod, illúzió csupán mit látni véltem, következtetéseim tévesek.
A kislány ijedten zuhant földre; a sof?r látta ki a b?nös.
Az édesanya könynei záporoztak a kisdedre.
A férj saját démonaival veszekedett, engem is annak vélt, ezért kérte segítségem.
Legközelebb mire újra találkoztunk, a n? elfeledte bánatát, újra teherbe esett.
A horgász tudta, nem magától esett el.
A férj ismét találkozott démonaival, engem is ismer?snek talált.
Most, hogy mindezt elmondtad, látom szemem vak volt az igazságra.
A férfinak talán azóta se fedted fel a titkot, s azóta is lelkiismerete ellen küzd.
Csak most látom; te hajadban is szalag, ajkad bíbor, szemedben üvegszilánkok fénylenek; lelked megyfagyott.
Már tudom, Te voltál az els?.
Legutóbbi módosítás: 2007.11.23. @ 08:49 :: Tokár Alexandra