– Szeretettel koszöntjük Tóth Elemér nyelvészprofesszort, aki mai el?adásában a jólismert "A kutya ugat, a karaván halad" közmondást járja körül.
– Köszönöm megtisztel? meghívásukat, és annak is külön örülök, hogy közvetlenül a nagynev? Arpad Totter után következek a szemináriumi sorozatban. Lám csak, ismer?s arcokat is látok a padsorokban. Szervusz Gézám! Üdvözöllek, Ali!
De amúgy népiesen, csapjunk is mindjárt a lovak közé, hogy k? kövön ne maradjon! A kutya ugat, a karaván halad közmondás kedvenc témáim közé tartozik, doktori értekezésemet is ebb?l írtam. Egyébként a disszertációm egy példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, a másik pedig otthon a könyvszekrényemben.
Dehát mir?l is van itt szó tulajdonképpen? Egyrészt egy ugató kutyáról, másrészt egy mozgásban lév? karavánról. Azonnal adódik a kérdés, vajon miért ugat az eb? Miért nem vonyít, nyüszít vagy csahol? Netán haragszik? Esetleg fél? Lehet, hogy éhes? És egyáltalán miféle karavánról van szó? Hol van az a karaván? A sivatagban? Vagy egy vándorcirkusz vonul át a porlepte Alföldön?
Kiindulhatnánk abból a feltevésb?l is, hogy a szóbanforgó négylábú maga is a karavánhoz tartozik, de az is ugyanúgy megállja a helyét, hogy valójában egy akvarista elveszett uszkárjáról szól a történet. Persze, hogy ugat szegény pára, hiszen napok óta nem látta a gazdáját. Eddig kutyatápon élt, és kibélelt kosárban aludt, most pedig izomlázzal a lábaiban zsákmányt kellene ejtenie. El?bb csak dühös volt, majd elégedtelen lett, végül letargiába esett. Már épp azt fontolgatta, hogy másik gazdát keres magának, az akvarista egyébként is túl sokat foglalkozott a díszhalaival, amikor az elcsigázott eb végre valami mozgást észlelt. Egy színes karaván közeledett szekerekkel, t?znyel?kkel, mágusokkal és egyéb csepürágókkal. A kutya egyre nézte ?ket, majd keservesen ugatni kezdett, beleugatta a légbe egész addigi elhibázott életét. Csak ugatott és ugatott, a karaván pedig eközben haladt a maga útján, mitsem sejtve a tovat?n? eb panaszos kiabálásáról.
Eleinte magam is erre a magyarázatra hajlottam, ám amint egy dermeszt? téli estén teámat szürcsöltem hintaszékemben, hirtelen egy gondolat villant át rajtam. Pontosabban egy másik kozmondás, mégpedig "A pénz beszél, kutya ugat" jutott az eszembe. Azonnal rájöttem, hogy "a kutya ugat" csupán a két közmondás átkötéseként funkcionál, és valójában a lényegre "A pénz beszél, a karaván halad" mondat világít rá. Hiszen így már teljesen mindegy, hogy miféle karavánról beszélünk, és a helyszín sem számít, hiszen az állítás egyetemes érvény?, ha fizetnek érte, akkor a karaván mozgásban marad.
Ezzel mondandóm végére értem, köszönöm a figyelmüket. Szervusz Alikám! Kedves nejednek okvetlenül add át üdvözletem!
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:47 :: Magyar Csaba
