Fiam

*

Életemet árnyék fonta át:

rekesztette a fény sugarát,

de belül világított a remény,

szerelem tört át, éj-sötét fellegén…

Ölelésed megnyugtatott, vezetett,

vágyad átjárt, vágyammá lett:

életünk egén új csillag született,

csodás, fénylő valóságot nyert.

Angyali arcán boldogság ragyog,

ahogy a fényképről rám mosolyog.

Szívemet melegség tölti el:

nézem a múlt érzéseivel.

Képzeletem tovább visz…

– szinte érzem ölelő kis kezeit -:

elhomályosul a régi kép,

de életre kél ezernyi emlék…

Hangja szól hozzám: „Szeretlek!”

– ilyet a képzelet nem teremt –

 

múltba repítő képből felnézek -:

Fiam áll előttem:hazaérkezett…

Szerző Lengyel Joli 27 írás
Nevem: Vargáné Lengyel Jolán 45 szó magamrólÉletem delén már túl vagyok. Jó Anyám, ki szült, rég elbúcsúzott. Apám erős keze is már felhőket simít, két szép gyermekem rám féltőn tekint.Lányom nyíló rózsa, fiam jegenye, két kis unokám az életem ege. Egyedül élek: lélekben gazdagon. Az Ő szeretetük: ez legfőbb vagyonom.

10 Komment

Hagyj üzenetet