Seres László : Csak szólj

2011.09.03. Seres László Vers 16
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Hazudj nekem, hogy elhiggyem, csak játszol

és megbocsájtasz régvolt bűnökért,

ahogy én is, ha szomorúnak látszol

s bevallom, hogy minden érted történt.

 

Te gondolat vagy, rejtőzködőn sejtetsz,

én a szó csendjében sajdulok fel,

hogy benned fájjak tovább, ha elfelejtesz

s csillagtested fényeként múlok el.

 

Hazudj nekem, ha már elhagyni készülsz,

mondhatsz bármit, a szavakban megszépülsz,

akkor is, ha szerelmünknek nem használ.

 

MInden szó gyógyír s hogy ne vakon éljek,

csak szólj, gondolataidtól védj meg.

Hogy igazabb legyen minden igaznál.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.09.03. @ 13:52 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.