Havas Éva : Évezrednyi magány

2010.10.11. Havas Éva Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

az esti csendben
bújkáló árny vagyok
nyomomban lépked magány,
nyakamba lihegnek tegnapok,
közben én csillagot számolok
a tejút porában

– s álmodok –

fejem felett
illannak évezredek

Legutóbbi módosítás: 2010.10.11. @ 20:15 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))