Vaskó Ági : Tündetavasz

Kertek alján tündetavasz lépked,
lábnyomában ledér krókuszok
ringatják a sárgát, lilát, kéket,
s élvezik, hogy virág Vénuszok.

Félszeg rüggyel nyújtózik a barka,
bolyhosodnak a kis pamacsok,
szerelemről cserreg a vén szarka,
nevetnek rajt veréb kamaszok.

Sarjadó fű kék ibolyát bújtat,
kacér szellő táncolna vele,
de lám az ifjú két kör után fújtat-
hiába volt önzetlen kegye.

Pőre fákat üde napfény csókol,
csipkét nyílnak, fehér vágyruhát,
szépségüknek szorgos méhraj bókol,
míg bejárják szirmuk zegzugát.

Kertek alján tündetavasz lépked,
hajfürtjében színes pántlika,
lábnyomában új tavaszom éled,
lángoló nyár, cirmos dália.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:05 :: Adminguru
Szerző Vaskó Ági 119 Írás
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem. Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban. Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik. Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg. Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.