Vers

Óhahó

  vajon bármikor tudunk-e szerelmesek lenni, betépni önmagunk elfogadásával, ha ragyogó cselekvés nem vágyja a csendet ragyogással, de apró ajándék, kiírni ez elhagyott magányt.  

Vers

változatok vadászatra

lépteid követve iramlik pontosan tartva az irányt hogy elejtsen kivédhetetlenül bekerít a négy égtáj felől kiforgat minden menedékedből mígnem gátjaidon átbukva eláraszt a fölfedett bizonyosság döbbenete élesre állított érzékeidet eloldja szorongásaidtól és te méltósággal veszel bele mint legendák ködébe a [… Tovább]

Vers

Tündetavasz

Kertek alján tündetavasz lépked, lábnyomában ledér krókuszok ringatják a sárgát, lilát, kéket, s élvezik, hogy virág Vénuszok. Félszeg rüggyel nyújtózik a barka, bolyhosodnak a kis pamacsok, szerelemről cserreg a vén szarka, nevetnek rajt veréb kamaszok. Sarjadó fű kék ibolyát bújtat, [… Tovább]

Hírek

Pápay Aranka elment…

[A cikk, eredetileg 2019. február 2-án jelent meg a Héttorony híroldalán… Sajnos, ma már nem látja, nem találja senki. Így fontosnak érezzük, hogy emlékezésünk megmaradjon, itt legyen a híroldalon, így a mai nap újra felszerkesztem ugyanazt a cikket, amelyet akkor [… Tovább]

Vers

IDŐRÉS

Picinyke lyuk nőtt fáradt lelkemen, akármi lassan tágul, egyre nő, babrál velem, de nem érzékelem, hogy kicsorog belőlem az idő. Én mégis napi dolgomat teszem, a változás így nem számottevő, s míg folyamatos múlt lesz a jelen, még szándék nógat, [… Tovább]

Vers

sas vers

Szárnycsend hangjai. Egyre növekszem, felkeringve olyan nyelvvé, amelyben szárnyaláskörök. Gyönyörben ível bennem a sas. Naparany tajték alattam: hullámaiba tévedt tenger, hatványozott ég.

Vers

Vizafogó

  Vizafogó, vizafogó, húz a Duna, reng a folyó, viza nincsen rég a vízben, csak a szemét; faág reccsen; ülünk némán, dinnyehéj sincs, errefelé nem jár durbincs, horgász remél, van még márna jobb az mint a magyar málna; amit kihúz, [… Tovább]

Vers

Verssé válik

Míg e szempár botladozik, szobor-fehér arcod feltűnik éjszakáimban. Felriadok, meztelen talpam alatt nyikorog az idő. Érintésed nem ér el, hiánya miatt átszelném a lehetetlent, vagy összekötném az elszakadt távolság fonalát. Sodrásban élek, a nappalok monoton üteme és az éjek nélküledtelensége [… Tovább]