Jancsi és a zenekara, egyre nagyobb sikereket ért el. Már a külföldi turnén is gondolkodtak.
Jancsit nem pusztán a siker hajtotta, hanem a kalandvágy, és persze nem utolsó sorban a szép nők.
Hiába csatlakozott hozzá Mariska, bizony gyakran hagyta éjszakára egyedül. Másnap hajnalban, amikor hazakeveredett, hiába tett az asztalra egy nagy halom bankót, Mariska rosszallását fejezte ki.
– Nem gondolod, hogy a kimaradozásaid ezzel le vannak tudva? Nem minden a pénz. Családot akarok végre, és nem éjszakákon át strázsálni, hogy uraságodat mikor eszi haza a fészkes fene.
– Ne kárálj már nekem! Hát mikor keressek pénzt, ha nem éjszaka? A vendégek nagy része hajnalban kezd el élni, és akkor adják a nagy borravalókat.
– Jancsi! Tudod, kit nézzél te teljesen hülyének? A lokál hajnali háromkor bezár. Az út hazáig, ha gyalog jössz maximum egy óra. És akkor mégis hogyan létezik, hogy nem érsz haza csak hatkor?
– Te tudod mit? Felejtsed el az egészet. Nemsokára itt hagyjuk ezt a kócerájt, ahogy van. Párizsba fogunk menni. A fények városa nem Budapest. Sok csillogó lokál, gazdag emberek és huszonnégy órán keresztül él az a város.
– És mondd, van már érvényes szerződésetek?
– Természetesen. És nem is akárhová, hanem egy patinás kávéházba, a Payardba.
1896-ot mutatott a naptár, amikor az egész banda kiköltözött Párizsba. A Payardban olyan hírességek fordultak akkor meg, mint Caraman Chimay herceg, és milliomos felesége Clara Ward. Clara apja volt a híres Michigani acélkirály. Vasútvonalakat épített, de sok érdekeltsége volt a fakitermelésben és acélgyártásban is. Nem csoda, ha a személyzet megkülönböztetett figyelmet szentelt a párnak. Chimay hercege nem pusztán a gazdagsága miatt élvezhette ezt a különleges elbánást. Kitűnő tőrvívó hírében állt, és olimpiai bajnok is volt. Jancsiék esténként itt szórakoztatták a nagyérdeműt. Erre a turnéra Jancsi apósa, Simplicius is elment, mivel szemmel akarta tartani kedvenc vejét. Tisztában volt vele, hogy Jancsi nem pusztán a muzsikálásával kápráztatja el a közönséget, és ezen belül a hölgyeket, hanem modorával. És nem utolsó sorban azzal is, hogy megtanult egy keveset franciául is.
Történt, hogy egyik éjszaka éppen Clara Ward fülébe húzott valami érzelmes nótát. Hirtelen kialudt a fény. Talán elhangzott pár női sikoly is, de mire ismét kigyúltak a fények, Jancsi teljesen megbabonázta a fiatal Clarát.
Ezután mindennapos vendégek lettek esténként a Payardban. A kettőjük közt kialakult viszonyt nem lehetett sokáig titokban tartani. A botrány szinte minden pillanatban várható volt. Nem pusztán „plátói szerelem” alakult ki kettőjük közt. Clarának két gyermeke is volt a hercegtől, de mindezekkel mit sem törődött. Beadta a válópert, és Jancsit is arra ösztökélte, hogy tegye meg ugyan ezt.
Egész Párizs a róluk terjengő pletykákkal volt tele. Egy hír arról számolt be, hogy Clara valódi Stradivarit vett Jancsinak. Utána meg az a hír járta, hogy Mariskának tíz ezer forintot ajánlott fel, ha válik. Simplicius kevesellte az összeget, ám Mariska végül is hajlandó volt megegyezni, és elvált.
A kor egyik nagy magyar költője, Heltai Jenő verset is fabrikált gyorsan: „Hogy ingatag az asszony/Megmondta Rigolettó/Az én megszégyenítőm/ A cigány Rigó lett Ó”.
Clara némi nehézség után megszabadult férjétől. Lemondott gyermekeiről, ám a havi nőtartásról nem. Egy eléggé csinos havi összegben egyezett ki a herceggel.
Barcza ezen felbuzdulva, próbált keresztbe tenni Jancsinak, ám nem sok sikerrel.
Jancsi és Clara immár Párizs hírességei közé tartozott. Ha lehet úgy mondani, akkor ők lettek a kor első „celebjei”
Folytatás következik
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:52 :: Adminguru
