Mese

A boldogság fája

Volt egyszer egy kisfiú. Áronkának hívták. Szegénynek meghaltak a szülei. Nagymamája gondoskodott róla. Áronka mindig szomorú volt. Nagymamáját sem látta nevetni vagy mosolyogni. Környezetében csak szomorú, boldogtalan emberek voltak. –   Nagymama, miért vagy szomorú? – kérdezte egyik nap délutánján Áronka, [… Tovább]

Vers

Arcodra zúdul

  Fél tél ez már gondolsz ezt-azt a tavaszról is  hideg fények színébe mártott reggelek feszülnek a Tisza mentére röppen Párizs itt alkudoznak fákban nedvek és rügyek   felzúdulnak sosem látott tengerek mintha az ég felhőstől letakarná a földet beütöm [… Tovább]

Vers

Polc

Te ezt gondolod, én meg azt, semmi közös nincs e ponton, és meddő vitánk úgy nyomaszt, hogy itt marad… egy magas polcon. Évek telnek, telik a polc, néhány félreértés előkerül, és te fogsz egy nagyot mit jól leporolsz…. és az [… Tovább]

Vers

Csendben

  Észrevehető akarat kivetítő röntgen-szemek a csend mélyén túlműködés ablakok nyílnak testtelen mi hallgatását képezi könnyű tereken jár a hang nem nyugalom nem rettenet a benti egészen árnyék hogy nincs amit tudni lehet