Berényi Klára : Boci, boci tarka – Varró Danis változat

Boci, boci tarka

Varró Danis változat:

Melyben költőnk, kezében egy rímszótárral, lelkében egy adagnyi merengéssel andalog a nyári réten, és egy nem várt találkozás rádübbenti arra, hogy míly mély is a fájdalmak kútja, a kínoknak múja.

 

 

Költőnk épp siratott voltokat,

s nem vevén észre a foltokat,

ráment egy marhára,

fájt neki marhára,

s fennhangon fájlalta fél tökét.

 

Miután elhaltak szitkai,

gyrosznyi életünk titkai,

úgy vágták őt pofán,

(múzsám ma oly profán)

hogy szálltak szemének szikrai.

 

Mit látott ezután? Ó basszus!

Nincs arra se óda, se passzus.

A marha farkatlan,

iszonya tar katlan,

s erre csak az rímel:parnasszus.

 

Ó jaj, de belebong szép szügye,

rohadtul hiányzik két füle.

Ó bumszli fülecskék

billegő rügyecskék!

nemlévő létetek kínt szüle!

 

Ezen bús konstatált mibenlét

apasztja lágy tőgyét miben lét

nem hordoz momentán,

pszichésen elment ám,

dús teje, s hiánya szívet tép.

 

Az élet is olyan mint e marha,

többnyire se füle, se farka.

Nincs más út: kibírni.

Így vagy úgy:kiírni.

S a többi magasról leejtve.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Berényi Klára