KKovácsKároly : Tétova dal

Néha álmodom, hogy járok a fényben

tétova búval, ártatlan szerényen.

Én a cseppnyi még árnyékot sem vetek,

de máris fújjolnak nyegle emberek.

Nem irigylem fényük, sosem volt erényük,

mégis én vagyok álmaikban rémük,

mert tollam alatt a vékony  cikornya

kietlen lelküket vallatóra fogja.

De inkább mégse, mert csak röhög a válasz,

víg drogvigéc passzusokat nyálaz,

törvényeket lövell, s ha nincs régi,

gyárt újabbat, mely páncélingként védi

 

Hagyjuk a rivaldát, hamis a fénye

 

nagy izzó tűz, ’mi a miénk, az kéne!

Legutóbb szerkesztette - KKovácsKároly
Szerző KKovácsKároly 30 Írás
A valódi nevem Kovács Károly, bár gondolkodtam azon, talán valami feltűnőbb név menőbb lenne de... Egy majdnem épkézláb ötletem volt, ami a két regénykém szereplőinek nevéből;Ginseng Titusz lett volna, csakhogy a nevetéstől nem tudtam leírni, hát maradtam a réginél. Olyasminek, hogy hol lakom, és hogy ennyi, meg ennyi éves vagyok, azt hiszem semmi jelentősége. Talán úgy jellemezhetném magam, hogy egymástól jó messze lévő két énem próbál betűkkel zsonglőrködni e helyen, bár időnként összetalálkoznak, de mégis... A gondolatot a forma fölé helyező, és a bolondozós betűvető írásai találhatók itt türelmes embereknek.