Bern Andrea : Legalább te legyél jól

 

Ha itt lettél volna

velem alkonyatkor,

megmutattam volna

a színváltó tengert:

acélkéken, bézsen,

narancsvirág-fényben.

Kezemet zsebedbe

rejtve a szél elől

elmeséltem volna

talán,  hogy “az ördög

kibomló hajánál

fogva húzza le a

Napot minden este

és vonszolja végig

(vizek alatt,

rétek alatt

mélygyökerű erdők alatt)

a föld pereméig,”

Vagy dehogy. Csak csendben

karod alá bújva,

kabátod két szárnyát

magam köré húzva

formáltam volna  át

testmeleggé a víz

sóspára-illatát.

 

Fehérvillanású

sirálykiáltások.

Lámpám az éjszakát

köhécselve nyeli.

Szobám félhomályú

hiányoddal teli.

Alszol most valahol.

Alabástrom fényű

két lehunyt szemedre

pillák árnyéka hull.

Félrehúzom róluk

gondolatban

rájukhulló hajad,

elmerengő kézzel

nyugodttá simítva

hajnali álmodat.

 

( Telscombe Cliffs,

2016. febrár.) 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bern Andrea
Szerző Bern Andrea 0 Írás
Bern Andinak hívnak, ötödik éve koptatom az ELTE padjait, magyar és történelem szakon. rülök hogy itt lehetek a héttoronyban, kellemes időtöltést kívánok minden idetévedőnek! :) ( logómon a a középső volnék :) )