Mariana Petcu – A költőkről reálisan Koosán Ildikó fordítása A költők a világ bírálói A könnyekről elmélkedők, Ők lenge déli fuvallatok És védelmező napsugarak, Az idők jobbra-fordítói. Ártalmatlanok, mint langyos eső, Versbe fogják az igazságot. [… Tovább]
Mert megígértem Ilonának, hogy egyszer majd megírom, a júniusi felkérésére, miszerint: “…szép napot neked is, és szeretettel várom további »pocsék« verseidet!”. Jelentem alássan, végre megszületett a nagy mű, mindannyiunk örömére! :-)) Miklós M. Laurens: POCSÉK VERS Mint irgalmatlan [… Tovább]
Nem létezik tegnap, nem számít a holnap:a jelen veled ezer édes pillanat.Az enyém lettél – bár mégsem birtokollak.Jöttél, ahogy álmomból előhívtalak. Valósággá váltál ( s épp ez a varázslat ) a létemben szűkölő űrt betöltötted,nekem komponált a Sors: egyetlen társat, álomkeringőre [… Tovább]
Elkallódott lelkek zsivajából nem hallik ki egy igaz szó sem. Meddő kiáltozásuk rezonanciája sohasem mutat térben és időben kellő erőt a változáshoz. Ne akarj megváltani világot s embereket, csak tedd a dolgod mindig úgy, hogy lelked tiszta, [… Tovább]
Csak azt tudtam, hogy pénzt kapunk majd érte, a magok közt ott lapult feketéje, kezem húzódva föl-le, megkerestem, majd markom óvó bőr-széfjébe tettem, és biztatgattak, sok-sok hasonló kell, mert búvik benne erre-arra gyógyszer, a legtöbbször csak jó szót kaptam érte, [… Tovább]
George Ioana – költő és pilóta. 1922-1990 Az égbolt felé küldtem tekintetemet és egy csillag ágára tűztem, elragadtam az égtől és szívembe zártam egészen. Mintha megremegett volna a föld, egy idegen varázslat lényem átölelte , [… Tovább]
