Vers

Kérdezem

….   ki olvassa majd szavaim amikor tombol a világ lüktető szívekben a bánat kapaszkodik s a hittétlenségre most nincs idő járhatatlan utakonkeresed a választ amit mondok magam sem hiszemde ha a jók többen vannak helyére billen a világ mostbetegség [… Tovább]

Vers

Egy napom Veled

Reggelente, amikor felébredek, félálmomban rögtön téged imádlak és nagyon remélem, hogy remélhetek még perzselő, szerelmes éjszakákat.   Délelőtt szintén továbbszeretlek én – te vagy az érett Nap a nappalomban: sütsz rám a konyhán, illemhely rejtekén, meg a kisszobámban ’s a [… Tovább]

Vers

Végakarat

  Végtelen hosszú volt az út Megérkezni a végtelenbe. Mint maréknyi csillagport Magányos testem átadom, Készíthetsz belőle univerzumot. Az ősrobbanás káoszában vergődő  Letisztult énem bolygóját hordja ki. Vigyázz rám, Legyek inkább életet hordozó bolygó, Mint éltető, égő, izzó csillag: Adj [… Tovább]

Elbeszélés

1957-2001 – 2.rész

Egy elkóborolt hazánkfia vallomásaiból…   Teljesen besötétedett, ahogy követtem egy darabig a kedves néni által megjelölt utat, aztán amikor nem láttam semmi utcanév táblát, csak mentem, mentem, amerre a lábam vitt. Elfogytak a házak, már valami országút félén haladtam, a [… Tovább]

Vers

KINN JÁR AZ ŐSZ

M. Laurens:   KINN JÁR AZ ŐSZ    Kinn jár a dörmögős, mélabús, kehes Ősz. Bereked, motyorász, felhőkön totyorász. Felhőkön totyorász, avarban kotorász, jön a szél kergeti: falevél kell neki. Kergeti, fújkálja, fák ágát cibálja,  s rázza az ágakat:  nyűglődik [… Tovább]