Már nem kell más…

(1. variáció)

Már nem fáj, mi régen fájdalmat jelentett

Már nem boldogít, mi régen mosolyt csalt az arcomra

Már nem kell, amiért régen oly keményen harcoltam

Már nem kell más, csak te szerelmem, édes egyetlenem!

 

(2. variáció)

Már nem fáj, mi régen fájdalmat jelentett

Már nem boldogít, mi régen mosolyt csalt az arcomra

Már nem kell, amiért régen oly keményen harcoltam

Már nem kell más, csak a halál órája, mely felolfoz bűneim alól.

————————

Rebeka! 

Egyszerűség, lazaság és dal! 

Pl.

 

Már nem fáj a régi fájdalom, 

már nem ül mosoly az arcomon, 

már nem dúl csata a régi frontokon.

Már csak te vagy. 

 

Nem mondunk ilyet, hogy “édes egyetlenem”, ezt éreztetni kell. Ezt úgy kell mondani, hogy ne olvassuk, hanem TUDJUK. 

Rendben? 

Na. Ebben a szellemben a továbbiakban. Üdv: NHI

27látogató,1mai

Szerző Seres Rebeka 8 írás
Az irodalom mindig is jelen volt az életemben, sokat olvastam, emelt szinten tanulom és ezzel szeretnék a jövőben is foglalkozni. Az irodalom iránti szeretetem nyomán talált rám az írás is. Szabadidőmben mindig a Word előtt ülök és gépelem azokat a szavakat, amelyek képzeletem ködös világából bújnak elő. Szeretem, hogy egy kicsit olyan világban élhetek, amelyet én alkottam, amiben én irányítok, és ahova bármikor elbújhatok, amikor csak kedvem tartja.

Legyél az első, aki hozzászól

Hagyj üzenetet