Spitzen bau

Max Sauco festményéhez

 

 

Három hete kért meg Leszja,

rüsztjét feszítsem, míg lehet.

Feszítsem, míg szempillája

fájdalomtól meg nem remeg.

Választott egy festett zugot –

színfalak közt szűk kalitkát.

Lelkem lángoktól vajúdott:

felfedte „szűz” combja titkát.

 

Agyam elszállt – mennybe szédült…

Leszögeztem: nincs esélyem:

kígyóm ágaskodni készült

pillantása jégtüzében.

Teste márvány – szabott tökély,

s buktam belébolondultan:

heteken át mezítlen kéj

parázslott kín-álmaimban!

 

Hideg szépség heve a Rés:

vulvát izzító Vulcanus.

Mosolyt érlel, hím-szenvedést,

míg szájzugból, szemből tanulsz.

Kit Anyáknak rendelt a Sors? –

lelkükben szív van s alázat.

Egót, ki szép testben hordoz,

az emelget főhöz lábat.

 

12látogató,1mai

Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985

14 Komment

  1. Tiborom…
    Valóban: az általam megformált balerina 25-30 év közötti nő, aki tudja magáról, hogy szép, hogy sokan kívánják – és ezzel él vissza. Közülük inkább a harmincas éveikben alapítanak családot, tisztelet a kivételnek, akik a karrierjüket félbe szakítván majdan vezetőkké is válnak/válhatnak.
    A gyökerek, a gyökércsakra megerősítése pedig valóban a tánccal történik vagy yoga útján is lehetséges.
    Ezen sem veszhetünk össze. 🙂
    És valóban e történet derűsebb változata is elképzelhető, hisz a “leszögeztem”-nél fordulhat a kocka.

  2. Roppant érdekes módját találtad egy mű megéneklésének, amúgy megjegyzem, hogy értékes témát választottál. Amit lehetett egy ilyen, sem nem valós, sem nem művi kép láttán, azt visszaadtad, tovább gondoltad, s bár tőlem távol áll ez a szinte már a lehetőségeken túlmutató szürrealizmus, igyekeztem nyitottnak maradni, befogadni. Szumma-szummarum, tetszett. Gratulálok!

  3. Hát, nem tudom, Attila.
    Ez egy lehetséges történet vagy mondjuk úgy, lehetséges forgatókönyv, lehetséges lélektani motivációkkal — amely(ek) mellett (szerintem) még több lehetséges (kevésbé komor és/vagy “esendő”, netán “megesett”) kifejlet is elképzelhető.
    A “festmény szerinti korban”-nal nem nagyon tudok mit kezdeni. Ha az ábrázolt korszakra célzol, az bármikor lehet, de leginkább napjainkban, hiszen egy szürrealista digitális alkotásról van szó, ha pedig a balerina korára, nekem nem igazán tűnik éretlen tinédzsernek.
    A kép címe — Muladhara/Muládhárá — pedig kifejezetten ezoterikus tartalommal bír, a Gyökércsakrára utal (http://www.jogapont.hu/cikk/0000000111/csakrak-es-aszanak-1-muladhara-gyokercsakra/#.VNp5zfm-_kU).
    A vers építkezésével, technikai megoldásaival szimpatizálok, a megverselt történettel azonban nem.
    Nem állítom, hogy feltétlenül igazam van — annál is kevésbé, mert beszélgetéseinkből tudom, hogy belülről ismered a tánc világát, míg én egyáltalán nem –, de ez különben is aligha igazság kérdése.
    Talán inkább a kettőnk közötti habitusbéli különbségről van szó, és ez az oka, hogy most így jártam.

  4. Tiborom…
    A friss és fresch művész még a Színen keresi önmagát… És ez a gát.
    A külső irányítás köre. A kore-ográfus, a rendező szellemi köre.
    Hiszen a táncos “csak” eszköze egy előadásnak, bár eleven. Pillanatnyi, koncentrált jelenlét az övé…
    Épp ezért: amíg a lelke meg nem érik, szíve ki nem nyílik, addig sok mindent elszenvedő alany.
    Egy balerina sokáig érlelődhet a siker és csillogás bűvöletében, míg felvállalja az Anyai szerepet – több-kevesebb sikerrel.
    Mert a fájdalom tűrése bár eleme lett, de a Tűr-elem a legkevésbé… Legalábbis a festmény szerinti korban.
    Bal-Lét és a balsors vállalása… Törődés felé.
    Érett táncos – mint lélek – már felülemelkedhet önmagán.

  5. Bizonytalan vagyok magamban, Attila — talán az Egó tárgyesetben szerepeltetése miatt –, hogy jól értem-e a zárlatot.

    Mindenesetre magam úgy vélem (ráadásul a https://7torony.hu/content.php?c=36242 elérhetőségen olvasható, “Egyasszonyos” című opusz szerzőjeként), hogy a Sors által Anyáknak rendeltek lelkével, szívével és alázatával összefér(het) nem csupán a szép test, de a főhöz emelgetett láb is. 🙂

Hagyj üzenetet