Zajácz Edina : Belélegezlek

Azt mondtad, ne rólad írjak.

Fákról, háborúról, esőről,

vagy ahogy párásodik a szobaablak.

S én belélegezlek, akár öntudatlan téli fák a zúzmarákat.

Egyenlőtlenek a harcok is,

éjjel elvérzek, miként végtelen, mélypiros egek,

a hajnal kiszolgáltat,

és újra ártalmatlan leszek.

Még mindig te tartasz,

azt meséled milyen vagyok,

zápor, felhőszakadások,

tenyeredben forró kolduskönny

a holnap előtt.

Legutóbbi módosítás: 2014.11.23. @ 21:49 :: Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.