Vers

Feletted

Zengő/Vincent van Gogh Varjak a búzamezőn Múlt szeretők felettünk a varjak,rajtuk fekete konfekcióruha.Kárörvendő, bús fejüket nézem,szemük kopogó, fagyott jégszem.Én  meztelen maradtam és halvány,túlcsordult nyarunkonegy irracionális hatvány.Sejtjeim sorban meghajolnak érted,s míg kalászok fénykévéjében fürdünk,feletted minden ítéletet összetépek.

Vers

Emlékszel?

A tabáni templomtól, a töltésig tartott gyermekkorunk. Emlékszel? Áram híján a boltból elemet loptál, hogy magnót hallgassunk a kicsi tanyában, hol ablakon átmászva közlekedtünk. Vasárnaponként a térre szorultunk, mert apád nem tudott úgy baszni, hogy mi a másik szobában voltunk. [… Tovább]

Kisregény

Megcsonkolt élet

részlet   Igen korán ébredtem azon a napon, amely az egész életemet, létemet, gondolkodásmódomat, cselekedeteimet mindörökre meghatározta eddigi földi életem során. Pedig, akkor igazán aludhattam volna, hiszen nyári szünet volt az iskolában, eljött végre a vakáció ideje, amelyet minden gyermek [… Tovább]

Vers

örök szárny

Zengő/képes       örök szárnyakat kapunk a szerelmesek jelenében félelmek fájó dalainkban révülő csendes értelemmel testünk is fáradtan összenő  együtt alszunk el Istennel

Vers

Katedrális

Olyan arcotok van… Vagytok Isten Szeme szája Füle orra Ne hordjátok Túl magasan   Emeljétek Szívetek fel   Örömötök Ne művileg Felturbózott Tenyészkakas Örömeként Lobbanjon fel S aludjon ki Száz év alatt Föld-bolygónyi Szemétdombon     Emeljetek Versekből is Katedrálist [… Tovább]

Vers

Örök paradox

  Míg a vágy éltet csak,tarsolyod üres,mímeld, hogy tiéda világ.Higgyék azt,hogy jól megy sorod,legyen irigyed mind,aki lát.   De fedd elszerényen kincseid,sirámaidattartsák számon,-ne javad ízesgyümölcseit-s élj úgy, hogy minden koldusszánjon.

Vers

Lehetetlen

Zengő, zene     Túl élem majd halálom, lelkem eléd terítve várom azt a pillanatot, amelyet sohasem ígértél. Lesznek még napok, csak nekünk, vagy elmúlást kerget a szél, virágot remegtet, szirmán lecseppenő esőpermet. Megtörlöm a szemem, semmiség, csak a szél [… Tovább]

Vers

égek

        bőrömön érdesre szikkadt a láz kirepedezett számon vérfoltok ülnek… szememben könnyek… siratlak téged… miattad riadtam fel dideregve szobámban selymes éj sikong önfeledten… lázas szemgolyóim égessétek fel kételkedésem.. éjszakám… legalább te  virrassz  velem