Nagy L Éva : lelkem

 

lelkemben haldoklik a vágy

koravén ütőerekben

a zsilip  lassan zár

csodákat szakít ki magából a reggel

pillámra tapad tétován

betakar eltakar elfed

hogy szemem senki ne lássa

szilánkokra tört a lét

lelkem mint kóbor eb

vánszorogva megy

a magány nyomába

nincs ki szánja

 

belehajlik a félhomályba

Legutóbbi módosítás: 2014.04.13. @ 09:37 :: Nagy L Éva
Szerző Nagy L Éva 67 Írás
beköszöntő kip-kop megjöttem köztetek vagyok talán ha mást nem is egy verssort hagyok ’54-ben születtem a sors fekete árnya sikoltott felettem éltem életem fénnyel és árnnyal küszködöm ma is e cudar világgal mióta ősz szitált sokkal bölcsebb lettem tudom hogy mi fontos mit kell ma már tennem szeretni az embert nagy- nagy tisztelettel örömet szerezni mindezt tiszta szívvel poéták Ti jóságarcú társak fogadjatok be hát Isten oltalmával