Csapzott hajammal játszik a fekete eső,
halk ütemre pattog száz parányi dobverő,
cipőtalpakra csüggedt avarcsomó ragad,
szenny-sárga tócsa tükrözi vissza arcomat.
Aszfalt horpadásban lapul az olajos fény,
szél süvöltése elől bújik oda szegény,
reszkető csillagot fürdet az éji zápor,
felhők köd- teste roskad a vizes gúnyától.