Csapzott hajammal játszik a fekete eső, halk ütemre pattog száz parányi dobverő, cipőtalpakra csüggedt avarcsomó ragad, szenny-sárga tócsa tükrözi vissza arcomat.
Aszfalt horpadásban lapul az olajos fény, szél süvöltése elől bújik oda szegény, reszkető csillagot fürdet az éji zápor, felhők köd- teste roskad a vizes gúnyától.