dr Bige Szabolcs- : Szómagyarázat amatőr módon

( a –csó végződésről)


 A napokban többször is belebotlottam néhány különös, régi hangzású névbe. Ilyenekkel, hogy Árcsó, Csaracsó, Csíkcsicsó, Kercsó, bakcsó. Kezdtem keresni hozzájuk hasonlót, és találtam is: Jancsó, kancsó, olcsó.

Lám, lássuk, mit lehet ezekből kisütni. Na, nem a saját eszemből, hanem a nálam okosabb emberek írásait forgatva…

Kezdem a névsor elején.

ÁRCSÓ – „Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül. Neve az “ártalmas só” vagy az “árad a só” szókapcsolatból származik. … Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások.” – írja Korond.ro honlap. Nem mindenki ért egyet azonban szókapcsolatból való származtatással. Széna Béla a „Székely földrajzi nevek etimológiája” című munkájában a magyarázat elégé elfogatható: ARA törökül szünet, megszakítás, valamilyen közbülső dolgot is jelent. Továbbá ujgur nyelven a csó = csu = SU annyit tesz, hogy víz. Mai szóhasználat szerint is(!). Ha ezt összerakjuk ara+su, kijöhet belőle az „időszakos forrás” kifejezés.

CSARACSÓ – falu Hargita megyében, Csíkcsicsó mellett. A szómagyarázat kicsit nehézkesebb, de Széna Béla erre is tud magyarázatot adni. A csara hangzó változással csere lesz, a –csó már tudjuk, hogy víz, s ez a „tölgyerdőben fakadó patak” nevet adja.

CSÍKCSICSÓ – Csíkszeredától 5 km-re fekvő nagyközség. (Csak így zárójelben jegyzem meg, hogy „Ábel a rengetegben” című Tamási regény cselekményének egy része itt zajlik). Magyarázkodás a fenti módon: mongolul a csecser virágot jelent, ugyan ez törökül csicsek (çiçek). A –su (csó = csu) végzödés pedig víz. Lehet ezek szerint “virágos folyópart”.

KERCSÓ – Család- illetve nemzetség név. Ide más forrást veszünk igénybe. A Czuczor-Fogarassí szótárt. Szerinte a KER elvont gyök, ami minden kerek, görbe, ívelt dolgot, fogalmat magában hordoz. Ilyenek: kereng, keres, kerek, kerék, kerge, kerít, kert, kerevet, kerecsen, kéreg, és származékaik, mindezekben alapértelem a görbe, kerek, a magába visszamenő, vagy maga felé visszahajló vonal, vagy az ily vonalban való mozgás.

Csak érdekességként írom ide, hogy törökül a hajlás – bükerek, a kerék – tekerlek. A –csó végződést már ismerjük. Így lefordíthatjuk a nevet ív+víz = „folyó kanyar, vagy kanyargós folyó / patak mentén élő nemzetség”.

Van ellenben egy másik magyarázat is: az –ó kicsinyítő képző szerint (lásd lennebb). Ha a kerecsen madárnevet vesszük alapul, akkor így alakul: kerecsen- kercsó.

BAKCSÓ – Gém féle madár, másképpen vakvarjú. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke: 100 000 Ft. Vizes helyek, apró szigetek, füzesek a lakhelyei. Hangja hangos „kvak”. Vajon mit jelent a név?

 A vakvarjú világos: kvak+egy madár. a bakcsó is valami hasonló.

Cz-F szerint eredetileg vakcsó a neve, a BAK pedig „természeti hangutánzó gyök, melyből bakog, bakogás stb. származott. Rokonai a mak makog, vak vakog, vakkant.” Akkor helyben is vagyunk, bak-vak+su (víz) = vakogó vízi madár.

A JANCSÓ, KANCSÓ, OLCSÓ szavakkal már könnyebb dolgunk van. Ezek újabb keletűek. Székely nyelvjárás az –ó toldalékot, mint kicsinyítő képzőt használja. Például: Magdi – Magdó, Dénes – Dénkó, Margit – Margó, Sanyi – Sanyó, Jancsi – Jancsó, ugyan így kanna – kancsó.

Az OLCSÓ szót illetőleg, újból Cz-F –hoz fordulunk: „Szoros értelemben adásvételre vonatkozik, s am. aránylag kicsiny áru, épen nem drága.

E szónak gyöke, mint a benne foglalt alapfogalom mutatja, azon ol, melynek vastag hangon megfelel a lefelé irányzó al, pl. a régiesen írt Olpár szóban, mely ma Alpár, mi szerént olcsó, am. alcsó, alsó, t.i. az s és cs, mint legrokonabb hangok fölcserélésével. ezen értelemre vonatkoznak az adásvevési nyelvben divatozó mondások és kifejezések: … árt lejteni, leszállítani, alább hagyni, alább adni valamit;”

 

 

Legutóbb szerkesztette - dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 603 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.