Tóth Zita Emese : Nescafé

Átölelsz, s közben átölsz a holnapokba,

mintha szád szélén még dadogna

valami gyenge akarat,

ahogy magadhoz húzol a paplan alatt.

Homlokomra ajkad csókot lehel,

kezed csípőmbe markol,

főlém kerülsz, nem engedlek el

körmöm bőrödbe karmol.

És nincs utána semmi,

csak zavart dadogás,

ahogy nem veled akarok lenni,

hisz mindened más…

de közben átölelsz,

s így átölsz a holnapokba,

szád szélén még dadog ma

valami gyenge akarat,

ahogy magadhoz húzol a paplan alatt,

és én ellöklek.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.06.19. @ 20:38 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 143 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.