Furuglyás René : Tiéd…

Megcsonkít hiányod…
Fájdult szívem rád vár.
Nélküled alig érez,
lassan dobban már…

Kaparom a falat,

felsértem a heget.

Minden porcikám

kéri jelenléted…

Nem jösz, csak várlak

az ablakban állva…

Elszédül a tudat,

mi t?led lészen kába…

Hol járok, hol kelek,

mit merek, kit lelek?

Forog a mindenség,

nélküled nem kerek…

Ordít a makacsság,

távoltart t?led.

Nem csábul két szempár,

a tiéd mely f?leg…

Kinek kell tulajdonod,

használt és vérzik!?

Fetrengve toporzékol,

csak távolról nézik…

Legutóbb szerkesztette - Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
"Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )