Bakkné Szentesi Csilla : Színtelen, hangtalan

Fotó: Kép webhelye: netambulancia.hu

 

 

Megkérdezted, de keveredik bennem,
szín vagy szó az, ha kéne nélkülözzem,
tán biztatóbb egy kedves „ugyan szívem”,
vagy nyugtatóbb, ha simogathat szemem?

A dallamok, ha végigfutnak rajtam,
fülem hagyja, hogy szívemmel is halljam,
de az éjszakát felváltja a nappal,
hogy tudhatnám, mit takart ki a hajnal?

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.06. @ 15:44 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.