A költ? mohón kanalazta kislábasból
a tejfölös krumplilevest,
éhesen kereste azt a szót,
a tökéletest,
a gondolat apró csontkukaccá
görbült teste
vonaglott agyában,
ahogy kínban megszülte ?t,
a keresett kifejezés
úgy buggyant ki ajkán,
akár a tüd?beteg
gennyes-véres köpete,
elméjét ujjongás rázta,
tüdeje szerteágazó
terebélyes feketére égett fája
melyen lomb sohasem volt,
még rejtette a terjed? sipolyt,
meszes vérerei atlaszán,
tétován imbolyogtak sejtjei,
de fényesen ragyogtak
a költ? keresztrímei.
Legutóbbi módosítás: 2012.08.14. @ 06:29 :: Maretics Erika