kisslaki : Mire minden jóra fordul

Bányai Tamás Kéthelyi Könyvbemutatója;
a paripa nem vett részt a társalgásban.

 

 

Augusztus elsején meleg volt. Békésen söröztünk a diófa alatt, aki szegény biztosan sajnálta, hogy nem ülhetett be közénk h?sölni a saját árnyékába. Kés?bb magára hagytuk, hadd várja békén az enyhülést hozó hajnali harmatot.

 A könyvtár el?tt is kánikula volt. Nem csoda. Furcsa csak az lenne, ha Mikuláskor lenne ilyen forróság. De azért pontosan hétkor Kovács Lajosné Katalin, a könyvtár vezet?je köszöntötte az író-olvasó találkozóra megjelent vendégeket. Többek közt üdvözölte L. Csépányi Katalint, a “Hetedhéthatár” kulturális online magazin szerkeszt?jét. Miután pár szóval összefoglalta Bányai Tamás életútját, átadta Balla Máriának a mikrofont.

Nota bene: nagyon sok városi könyvtár örülne, ha ennyi érdekl?d?vel büszkélkedhetne az irodalmi rendezvényeken. Bent már a vastag falak szelídítették a h?séget, de azért nem volt szép az esti szell?t?l, hogy aznap más faluba ment enyhülést fújni a blúzok alá.

Balla Mária el?ször röviden ismertette Bányai Tamás változatos életét Újlipótvárostól Kaliforniáig, s onnan Washingtonig. Majd rátért a rendezvény mottójára, a „Mire minden jóra fordul” cím? regény ismertetésére.  Na persze csak vázlatosan; – senki sem venne jegyet a krimire, ha a pénztáros néni el?tte közölné, hogy az ügyész a bostoni szörny! Ezért Kovacsics László remek ráérzéssel csak egy rövid részletet olvasott fel a m?b?l. Azután hallhattunk Bányai Tamásról, az íróról. Hogy a témái annyira változatosak? A különböz? korszakban, id?ben, társadalmi környezetben megteremtett hús vér alakjai annyira természetesen szeretnek, gy?lölnek, csalnak, vagy csalatnak, mintha az író maga is Le Sage sánta ördöge nyomán leemelte volna róluk a háztet?t. Így könny?: neki már csak bámészkodni kellett, s leírni a cselekményt, s tán még a tanulságot is, ha van ilyen. Meg minek, úgysincs foganatja.

     Az író-olvasó találkozó úgy lett változatos és gördülékeny, hogy Balla Mária el?adása közben ügyesen beékel?dött egy-egy felolvasás, az éppen szóba kerül? témából. Így került sorra Udvari Mária tolmácsolásával az „Ereje teljében hatvanas magyar” cím? remek novella, ami nem csak a n?i hallgatóság körében aratott méltán sikert. L?ricz László és a nyolcadik osztályos tanuló, Lengyel Péter olvasott fel „A gázlámpás áldozata” cím? kisregényb?l. Peti, aki már kora ellenére rutinos el?adónak számít, most is remekelt. Az irodalmi találkozó vége felé, Samuné Bogyó Hajnalka lazította fel a komolyabb hangvételt, mikor felolvasta Bányai Tamás „Képzelt riport egy artistával”, cím? kacsingató írását; – ezen én is sokat röhögtem, mert ismertem a pasast, akivel a szerz? fiktív diskurált.

     A m?sor után még maradtunk. Szóba került, hogy más vidéken is el lehetne érni, hogy a lakosság is ilyen tevékenyen részt vegyen a kulturális rendezvényeken, csak éppen a szervezésen, és azokon múlik, akik a kultúra terjesztését választották nem szakmának, hanem hivatásnak. 

A kedves vendéglátók finom Baglasi bora és süteménye fogyasztása mellett, kellemes beszélgetéssel fejez?dött be ez a hangulatos, jól sikerült író-olvasó találkozó.    

     Mikor hazaértünk, már szunyókált a diófa, de alatta az asztal ébren várt. Körülültük s folytattuk, de már henyébben, s nem díszmagyarban a diskurzust. Csak azt sajnálom, hogy Lord, a füves kertért felel?s paripa nem vett részt a társalgásban. Pedig sokak szerint ért annyit az irodalomhoz, mint ennek a fogalmazásnak az írója.

 

http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=19860

 

Legutóbb szerkesztette - kisslaki
Szerző kisslaki 249 Írás
Majd ötven éve élek Németországban. Véletlenül. Alapítástól itt vagyok. Jó, hogy jó társaságba kerültem.Tisztelettel, Kiss lászló kisslaci@t-online.de