Tiszai P Imre : POST MORTEM

*

Röpke leltár,

kipipálva pár évtized,

néhány fénykép, levél,

anzix a kiizzadt két-hetekből,

hát ennyi, ha felelnél

az elhagyott életedből,

pár hónapig még emleget

az a pár ember ki ismert,

aztán mint lábnyomodra

hullik a por,

még szemed színére se

emlékeznek, máskor

meg végiggondolják

de nem tudják,

bal vagy jobb oldalon

volt az anyajegy arcodon,

vállat vonnak,

halottak napján

– talán –

néhányan betérnek a szemetes

temetőbe, fonnyadt virágot

tesznek a gyomos sírodra,

könny már sehol,

sietnek

tudod, mindig dolguk

van az élőknek.

Legutóbbi módosítás: 2011.12.21. @ 17:27 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén