Kőmüves Klára : Fáradt november

Fotó: Fotóház – G@’Bor

 

 

 

 

Jaj, most meg túl nagy már a csend, egészen beborítja

ezt a máskülönben csacsogásra ítélt napot. Kifeszül

a hóhéridő előtt, a színe mély, komolyvörös. Ez valami

évre szabott novemberiség. Több, mint különös.

 

A népek nem fecsegnek már az úton, a lányok szépek nagykabátban is.

Komolyabbnak tűnnek most a srácok, elfeledtem rég a nyár virágait.

 

Didergő madarak röptük feladva billegnek az ágon,

talán az Isten sem tartja őket számon, de a hídnál óvatosan

csókot vált két időaszalta kéz – Ebbe a gyászruhába öltözött

halhatatlan csendben aggkorúakat ölelni készül már az ég.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.11.14. @ 19:41 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 706 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))