Thököly Vajk : Csótány

…ki nagyobb csótány? *

 

Rút, morcos külváros,

mindennap szokványos,

illatok csalnak át, ajtók alatt,

 

reményem élelem,

nekem szükségletem,

valami mócsing lent, mindig akad.

 

(párás környezetem, lassan megízlelem)

 

Dőlt tűsarkú cipő,

szaga nem ijesztő,

zöld női táska, benne pénztárca,

 

vörös kenceficék,

egy befordított kép,

rejtve lapul, hogy senki ne lássa.

 

(ezt jól megrágom, de tovább mászom)

 

Üres farmernadrág,

férfias szabadság,

zsebében gyűrű, mélyen, mint szégyen,

 

földön pamut szoknya,

női neccharisnya,

csipkés melltartó, 80-B, vélem.

 

(kúszok alatta, férce szakadva)

 

Láttam már eleget,

nem oltja éhemet,

egymást nyalják csupasz primitívek,

 

férfi alsó, tanga,

ide-oda dobva ,

rücskös óvszerpapír, rajta szívek.

 

(itt sincs mit egyek, lassan tovább megyek)

 

Mászok, éhes vagyok,

nyögdécselő zajok,

az ajtó nyílik, pucér döbbenet,

 

– Csótány vagy! – ordítja,

a nevemen szólítja,

ágyra néz, nem rám, nagy csótány lehet?…

 

(szebb nekem a wc-járat,  primitív az ember-állat)

Legutóbbi módosítás: 2011.11.14. @ 19:42 :: Thököly Vajk