Csillag Tamás : Maradj

 

 

Szótlan álltam, es?-ütötten,

keser? kapualjból jöttem.

T?n?désben utcányi voltam:

szürke tömbök, katonasorban.

Minden válaszomat miértek

ülték – te már akkor is hittél:

különb leszek elleneimnél,

hiába tagadnám – te érted.

 

Testemben porzó artériák,

kezemt?l meztelen minden ág.

Ólmos a november, még nem tél,

rám mosolyogtál – ideértél.

Az állatot, konok-idegen:

te szépre-szelídre okítva,

a gonoszt jóra szomorítva,

maradj hát itt, hajts ki szívemen.

 

Legutóbb szerkesztette - Csillag Tamás
Szerző Csillag Tamás 394 Írás
Csillag Tamás vagyok, amatőr poéta... 87 telén születtem, kb 5 éve írogatok. A többit elmondják a versek.