Maretics Erika : Az ?sz

Ablakomnál barátságból
hosszan id?z,
hajamba vörösl? selymét
fonja az ?sz.
Langymeleg mosolyával
a lemen? nap,
bújócskázik velem,
fején felh?kalap.
Szél h?síti arcom,
frissít? élvezet,
gondoskodón ölébe kap
a képzelet.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.09.01. @ 03:21 :: Maretics Erika

Szerző Maretics Erika 201 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.