Maretics Erika : A fájdalom

 

Táskámban hordom

 a fájdalmat nap, mint nap,

már nagyon régen

elrejtettem benne mélyen.

Ma véletlenül kirántottam

egy zsebkend?vel.

 

Bámultam riadtan,

fagyott a mozdulat,

és a fájdalom újult er?vel

 tarkón vágott.

 

Kívülr?l láttam

ahogy ott állok.

 

Mi eddig lapulva szunnyadt,

 most felébredt,

én meg csak néztem,

néztem a fényképed.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 203 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.