…nem féltem…
még kapaszkodsz
itt vagy minden
gondolatomban
makacsul mardosod
szívem-szerte
még kócos hajamba
keresed a pillanat
varázsát
de meszire szállt
a fecskék zajos rajával
fehér a táj
árnyékok nem láthatók
az őszi levelek keringőjével
letűnt varázs
lábnyomodban sár
rám fröccsent
ruhám fekete pöttyös
–Ne félj.–
nem féltem
mozdulatlan most a magány
Legutóbbi módosítás: 2011.01.29. @ 14:52 :: Dvorák Etela