Tiszai P Imre : Élsz még?


Élsz még?
Vagy sorsod csak némán morzsolod,
a semmit a semmire pakolod?
Lelked kulcsra zártad, még létezel,
de már sehova meg nem érkezel.
A fájdalom fon rád kegyetlen bilincset,
ha tehetnéd, eldobnád semmi életed.

Élj még!
Felejtsd el egy napra a bibliát,
földi létünk minden nyomorát,
merj az égre szállni,
merj szeretni, tilosban ölelni,
nem kérni, de jussodat elvenni!
Mozduljon végre béna kezed,
üss ha kell, ne sajnáld véred!
Fesse vörösre semmi léted!

Élj még!
Merj néha érz? ember lenni!
Merj a csöndben üvölteni!
Merj lépni, merj megérkezni!

Legutóbbi módosítás: 2010.11.14. @ 08:36 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén