Sonkoly Éva : Nyári képeslap

Siófokról…

 

 

Nyári alkonyon, aranyhíd

táncol a habokon.

Szemét nagyra nyitva nézi

Hanna. Ott a  napocska,

– tapsol, nevet sikongva.

 

Évszázadok óta rajzolja

a fény. Itt ivott Attila

a hun fejedelem lova.

Római merengve

filozofált felette.

 

Nemrég még bőrünket

simogatta a tó fodra.

Egy röpke séta,

híd áll felette,

elvezet a múltba,

s az egekbe…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:04 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 575 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"