Czirják Jolán : Kalliopé

Kalliopét dalra fakasztom,
s általa kél útra zeném
Szél viszi már messze a hangom –
szép szavain szárnyalok én…

 

Aphrodité teste a testem –
gyöngyszem a kagyló üregén
Lágy szerelem sóhaja bennem –
felmerül? mítoszi lény…

 

Perszephoné végzete él’tem –
poklokat ér gyakran utam

Gondjaimat dalra cseréltem –
Íme, tiéd – halljad, Uram!

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"