Tegnap hozzámsimultál
és én karjaimba öleltelek úgy,
ahogyan a mélykékbe sóhajtó éj
karolja át minden létezésed,
ahol gondolatid kavargó örvényén
lassan rendszert alkotsz,
majd alámerülsz álmaidban
és az éjsötét hullámokon
megérkezel újra önmagadhoz.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.29. @ 17:42 :: Matetits László