Bakkné Szentesi Csilla : az álom vége

az álom ott ért véget
mikor a szavak villámként értek
mikor kiáltásba tágult az indulat
mikor a sóhaj csak így talált utat
 
mikor az estét magamra húztam
egyedül fázva félve belebújtam
mikor hangtalan küldtem üzenetet
s fülembe visszhangként kaptam feleletet
 
az álom ott ért véget
mikor gubóba zártalak téged
mikor a világot szivárványban láttam
és ?szintén hittem hamis csodákban

mikor a virágok mind elhervadtak
– a dalok bennem tovább némán szóltak –
mikor a melegben is dideregtem
mikor a hold fényét?l is hideg lettem
 
mikor göndör fürtökben kerestem bálványt
s közben nem éreztem semmi ármányt
mikor “a gyöngyhajú lány” velem ébredt
mikor ébren álmodtalak téged
 
az álom akkor ért véget

 

fotó: Kovács Éva

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 294 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.