Horváth Adrienn : sohasem teljesen.

naplójegyzetem másik fele…

érezd ahogy lassan elhagy az élet gyerek lenni benned
nevelj fel kérlek szomorú minden lélegzet illatod nélkül
tele vagyok érzésekkel és az ég belekékül a f? harsány
én nem tudok nélküled…pedig…repül?vel jöttél el eddig?
rajzolj nekem egy báránykát kérem ebben a testsivatagban
fejed alatt sóhaj a párna megöntözi könny-paplan
menedéket nem ácsolhatok puha földtestedb?l
ujjaim gyökerekként bennük vad remegés
rázza vállam karodban akarok sírni mert érted
és ez nem kevés ez minden ami kellett hogy
büszke vagy írtad pedig te bújtatod el? szavaim
mint tejfogakat talán érted éri meg hogy
laza gyökérként viselkedjek…

de az el?ítélet zár ketrecbe helyetted.

Legutóbb szerkesztette - Horváth Adrienn
Szerző Horváth Adrienn 28 Írás
https://adriennhorvath.hu