Dörömböl az ég,
és nyakamba fújja a szoknyám a kíváncsi vihar,
és véresre mossa az orcám a zápor
és villódzva harsog az égi zenekar
és villámok verdesik remegő vállam
és tombolnak kéretlen kísértetek.
Én itt vagyok neked.Engedd, hogy hozzád bújjak.
…és terjed a tűz,és szőkeségem lángol,
pirossá parázslik a fénytelen arc
és látom a parton a lávaköveket,
a fortyogó folyót, a vadvöröset
és a kráter-közelben potyog a pernye
és tombolnak kéretlen kísértetek.
Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád bújjak.
…és remeg a Föld,és megrepeszt hegyet,
kitátott száj lesz a szomjazó város,
a kutaknak vize posványos, sáros
és romokká válnak a védtelen házak
és alatta várnak már kihűlt életek
és tombolnak kéretlen kísértetek.
Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád bújjak.
… és indul a víz és csillapít tüzet,
már nem pusztít ártatlan lényeket
és a tört repedéseket eltömi
és nyugszik a Föld és az ördögi vihar
és mindenki kihal, mint fénytelen szemek é
s tombolnak kéretlen kísértetek.
Én itt vagyok neked. Engedd, hogy hozzád bújjak!
Legutóbbi módosítás: 2009.12.04. @ 08:27 :: Péter Erika
