Szécsényi Barbara : tetten ért id?k

Nyomtatás

Elkopunk mint utcahossznyi érvek
igazolatlanul  – végül semmivel
beérve – katonacentit vágunk:
még egy nap
 milyen sz?kre mértük vagy mérte
a végtelen határ – miért ne
úgy riadnánk mint tetten ért önz?-id?k
számtalan lehet-be folytunk
kicsorogtunk id? el?tt
lehettünk volna… voltunk?
aztán képzel?dés álmok fejtegetnek
hamar! gyerünk álmok se lesznek – tovább
mi mondtuk örökl?dni kell: nevet
névjegyet legalább fontosok okát
letenni – miért ne ezen az asztalon
törne legnagyobb kenyér – keresztje
nincs kövérebb másnak – semennyi borzalom
nem lehet elég; futnánk -e messze messze
fejveszejtve végre másokért; hogyan
hagynánk el minden-önmagunk
ha mindenségünk semmib?l fogan?

tetten ért id?knek hétköznapja van