dr Kocsi Katalin : Egymást tagadva akarás

Nyomtatás

Szétázott újságok rongyain
Még a tegnap pihen el.
A holnapi emlékeid el?l is
Riadt gondolat – galambok
Rettennek az éjfélbe.

Nem is oda talán, nem más

Varázs kapuján kopog a

Magány. Nélkülünk nincs is

A talán, melyben remény

Tölti fel a találkozást.

Kocsma-pára g?ze ?z a jöv?

Elöl, t?led és magamtól el,

Hol tudom, hogy a halál

Vár, mint Kékszakállú

Termeiben a varázs,

Mit sosem tudok

Meg talán.