dudás sándor : Egy kislányért

 

                Karomon angyal. Ártatlan öröm

                kékségébe míg beleolvadnék,

                átvillámlik rajtam a gondolat:

                ha majd – hol megpusziltam,

                homloka túloldalán az agy

                szülötte-értelem rádöbbenti ?t:

                kett?s nyelvvilág birtokosa vagy!

 

                Az igazság pillanatában

                siket szül?it megtagadja-e,

                teljességgel élve, többség közt?

                El?ítélet nélkül, ám közöny

                vonja ?t szürke hétköznapokba?

                Vagy – mit szeretnék hinni –

                ügyünknek lesz tev?leges harcosa?

 

                Akkor én már pár sor, ha leszek

                e nefelejcskék szemek mélyén.

                Most még nem ért, de hallja

                hangom, benne a kósza vágy-rezgést,

                mit sugall rossz sorsom érzete:

                nemsokára az els? szavakat

                mondja, vagy mutatja csöpp keze?

 

Legutóbbi módosítás: 2009.11.04. @ 20:24 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.