egészen picire összemegyek.
homlokodon a barázdák.
végigjárom rajtuk mind az ötvenkilenc évet.
megállok néhol,hogykipucoljam a vulkánokat-tudod,
mint a kis herceg .
elgereblyézem a sok hepe-hupát.
ilyenkor fiatalodsz kicsit.megyek tovább.
fülcimpádba kapaszkodom.súgok valami finomat.
tudom. most nem hallod.a visszaver?d? hanghullámok elsodornak szemöldököd ívéig.
mozdulatlan nézek .”parrish-blue”.
látom a rózsát is a mélyben beleszédülök.könnycseppeddel egészen a bajszodig úszok.
szeretnék itt maradni.
a lélegzet miatt. már nincsenek kétségeim.
Egy jó receptet kell beszereznem
A kedvenc ételeddel elfogyaszthatsz.
Legutóbbi módosítás: 2009.11.04. @ 19:45 :: Pleszkó Anita