Bonifert Ádám : Ismerjük-e? (4) – A Szent Korona_1

Nyomtatás

A Szent Korona őrzési helye az Országházban (egyedüliként a koronázási eszközök közül. A többi eszköz (palást, jogar, országalma, kard) a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg, az egyházi eszközök pedig az esztergomi Prímási Kincstárban találhatók.

 A képsoron a korona „fejlődése” (formájának kialakulása) látható:
 1/  II. Szilveszter pápa ajándéka, az alsó rész,  2-3/ a „bizánci felső rész”(első és hátsó oldalról), 4/ a teljes korona és 5-6/ a legfelsőbb pántok.

A SZENT KORONA

A kalandos sorsú ezeréves magyar Szent Korona ma is fontos jelképe hazánknak, annak ellenére, hogy az ország államformája köztársaság és nem királyság. Ereje, hatása éppen abban van, hogy olyan eszmeiség hordozója, amely a magyar nép történelméhez elválaszthatatlanul hozzátartozik.

Talán nincs még egy nép, amelyik klenódiumnak (ereklyének, kincsnek) akkora jelentőséget tulajdonítana, annyira tisztelné, mint a magyarok a Szent Koronát.

Talán nincs még egy művészettörténeti tárgy, amelyet kalandos módokon annyi országban, helységben, várban, olykor kastélyban, erődben (pl. Fort Knox, USA), sasfészekben rejtettek el, amit ennyiszer eldugtak, elloptak, elvesztettek, elástak volna, amit zálogba vetettek, amit elhurcoltak az országból, majd visszamenekítettek, újra elvitték, újra visszakerült. A török szultán felpróbálta”, de ugyanezt tette Szemere Bertalan, az 1848/49-es szabadságharc egyik miniszterelnöke. (Meg ki tudja, hogy még ki – persze titokban!)
 E kincs birtoklásáért trónviszályok, hatalmi harcok dúltak.

Talán nincs még egy olyan ereklye a világon, amelynek származását, keletkezését, korát, összeállítását, annyi titok, megmagyarázhatatlanság, rejtély övezné. Jellemző, hogy bár nem egyházi tárgy, mégis a közvélemény, az emberek, hívők és nem hívők, a világi állam egyaránt SZENT Koronaként említi, melyben e történelmi tárgy magasztossága, felragyogtatásának szándéka fejeződik ki.

Vagyis különleges, szinte egyedülálló tárgy, amely a Kárpát-medencében megtelepedett, itt gyökeret vert, hazát és államot alapító nép létezésének legfőbb jelképe.
A Isten égi és földi birodalmának egybeszövése klasszikusan a Magyar Szent Koronában csúcsosodik ki.

E (kissé talán) líraira sikeredett általános jellemzés után vegyük sorra a koronával kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

1/ BEAVATÓ KORONA: az uralkodó csak a koronázáson, vagyis a beiktatásakor viseli, a korona avatja fel királlyá (Ilyen a Szent Korona, Európában egyedüliként). Eredete Belső-Ázsiában található, a beavató koronát csak a koronázáskor lehet viselni, egyébként koronaőrök őrzik, és rajtuk kívül csak a nádorispán érintheti, aki koronázáskor párnán a helyszínre viszi. Az érsek helyezi a király fejére.
2/ ORSZÁGLÓ KORONA: ezt hivatalos alkalmakkor kellett előírásosan viselnie az uralkodónak.
3/ HÁZI KORONA: semmilyen megkötés nem vonatkozik rá, úgymond „hétköznapi” korona.
4/ HALOTTI KORONA: a királlyal együtt eltemették. (Érdekesség: a magyar 10000 forintos bankjegyen, Szent István fején III. Béla halotti koronája látható.)

MIÉRT NEVEZÜNK EGY ORSZÁGBAN, AHOL AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ SZÉTVÁLASZTÁSA MÁR RÉGEN MEGTÖRTÉNT, EGY TÖRTÉNELMI EREKLYÉT „SZENT”-NEK?

Nem fejthető meg pontosan, de valószínűleg az áhítat miatt, hiszen ha a koronát viselő első királyt, I. Istvánt az egyház szentté avatta, akkor szentnek kell lennie a tőle elválaszthatatlan koronának is. És mert a korona részben a pápa ajándéka volt, ezért a korona több mint egyszerű ékszer, vagy dísztárgy.
Az is tény azonban, hogy a „szent” megjelölés csak jóval kés?bb kapcsolódott a koronához. 1256-ban jelent meg először a „Szent Korona” kifejezés.

HOGYAN KELETKEZETT A SZENT KORONÁT KÍSÉRŐ, AZT JELKÉPEZŐ „SZENT KORONA-TAN”, EZ A SAJÁTOS ÁLLAMJOGI KÉPZŐDMÉNY? (Amely a mai ember számára már kissé nehezen érthető közjogi eszmerendszer!).

A Tan szerint, ami az országban történik, nem az uralkodó, a király, vagy más tény létéből, hanem a Szent Koronából vezethető le. A föld, az ország nem a királyé, hanem a Szent Koronáé. A Szent Korona nevében hirdették ki az ítéleteket A meghódított területek a Szent Korona tulajdonává váltak, a „Szent Korona országaivá”. A Tan a XI. században, Könyves Kálmán ösztönzésére keletkezett, aki a halványodó Szent István kultuszt kívánta feléleszteni. Ennek keretében misztikussá téve István alakját, és ehhez kapcsolva a koronát a királyi hatalmon felülemelkedő, „különleges személy” jelképévé tették, amelynek mindenki hűséggel tartozik. A Tan aztán ezen a gondolatmeneten építkezett tovább, majd Werbőczy 1517-ben, a híres Hármas-könyvében fogalmazta meg a korona-elméletet, törvényesítve a magyar Szent Korona-tant, lényegében az alkotmány alapjait megteremtve..

Más egyéb okok mellett a Szent Korona tan miatt!
Egyrészt az „Akié a korona, azé a hatalom!” – tétel miatt, (ezért volt az, hogy Szálasi 1945-ös menekülése során magával vitte, mert azt hitte, hogy ha nála a korona, akkor a győztes hatalmak vele fognak tárgyalni!).
Másrészt a tan szerint csak az a koronázás törvényes és érvényes, amelyet mindenkori esztergomi érsek végzi, mégpedig István király Szent Koronájával és Székesfehérvárott, az ősi koronázási városban.
Vagyis a Szent Korona nélkül a hatalmat nem lehetett törvényesen megszerezni és nélküle nem lehetett azt birtokolni (ez később módosult, mert előbb Pozsony, majd Buda lett a koronázási hely.)
A korona különféle menekítésének, barangolásainak listáját a következő cikkben közlöm! Ezek annak ellenére történtek, hogy a Szent Korona őrzésére a történelem egyes szakaszaiban külön intézményt hoztak létre, a koronaőrséget.

A Szent Korona eredetére írásos források híján valószínűleg soha nem fog fény derülni, de a nemzeti ereklyéket mindenütt a misztika homálya veszi körül, és egy ereklye lényege nem a fizikai testének, anyagának a milyenségében, eredetében keresendő, hanem a köré gyűlt eszmei, szellemi tartalomban.
A Szent Korona Magyarországra érkezéséről is rengeteg, kalandosabbnál kalandosabb elképzelés született.

A LEGISMERTEBB ÉS LEGELFOGADOTTABB NÉZET szerint II. Szilveszter pápa küldte Szent István 1000 karácsonyi (korabeli időszámítás szerint 1001-es) koronázására. A pápa Asztrik (Anasztáz) püspökkel a korona mellé áldását is küldte Szent Istvánnak.
Más vélemények szerint Szent István Grúziából rendelte magának, míg a legkalandosabb elmélet szerint egy kaukázusi műhelyben készítették, és az avaroké volt, majd Nagy Tudum avar kagán 796-os aacheni látogatása alkalmával vitte ajándékba Nagy Károlynak, akit 800-ban III. Leó pápa ezzel koronázott meg. 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját és benne a koronát, amelyet elvitt II. SZILVESZTER PÁPÁNAK, aki ezt küldte Szent Istvánnak.

A numizmatikai, régészeti, művészettörténeti, ötvösművészeti és más összevetések számos, egymásnak ellentmondó „következtetésekhez” jutottak, melyeket jószerével összefoglalni sem lehet.  Így csak azt lehet kijelenteni, hogy a legáltalánosabb elfogadott vélemény: a Szent Korona valóban I. István egykori koronájával azonos!

MILYEN IS EZ A KORONA? HOGYAN KELETKEZETT, FORMÁLÓDOTT? MIBŐL ÁLL?
(Vagyis a korona, mint tárgy bemutatása.)

A Szent István személyéhez kapcsolt hagyományú korona KÉT RÉSZBŐL áll:

1/ EGY GÖRÖG FELIRATÚ ALSÓ abroncsból, amelyet két oldalt négy-négy, hátul pedig egy darab, a végén ékköves lánc díszít.

2/ LATIN FELIRATÚ FELSŐ részbŐl, feliratos apostollemezekkel díszített felső keresztpántokból (képek a cikk végén).

A korona két fő része úgy állt össze, hogy a korona tetejére, talán csak a 16. század közepén, a felső zománcos lemezt áttörve keresztet illesztettek. A korona felső és alsó része különböző minőségű aranyból készült: a felső rész, amelynek tartó szerepe nincsen, finomabb és ezért puhább, sárgább, az alsó abroncs pedig nagyobb ezüsttartalmú világosabb aranyból készült.
A két rész zománcképeinek stílusjegyei konstantinápolyi (1) és nyugat-európai (2) készítésre utalnak.

KISSÉ RÉSZLETESEBBEN LEÍRVA A KORONÁT
(kicsit száraz, de talán érdekes és semmiképpen nem közismert – ezért közlöm):

1/ A görög korona (alsó abroncs)

Az 5,1 cm széles abroncsot és a háromszög és félkör záródású oromdíszek kereteit egyetlen aranylemezből vágták ki, és kör alakban hajlították össze. Alakja kissé elliptikus, nagyobbik átmérője 20,9, a kisebbik 19,8 cm. Az abroncs aljára, két oldalt 2-2, hátul egy karikát forrasztottak: ezek tartották az eredeti függő láncokat. Magyarországon a láncokat négy párra bővítették. A láncok végén foglalatban 3-3 almandin kő lóg. Az abroncs alsó és felső szélét aranydrótra fűzött igazgyöngysor keretezi. A fennmaradó felületen ékkövek és zománcképek váltakoznak. Az oromdíszeket, az abroncs peremét, a kövek és a zománclemezek foglalatát gyöngyözött aranydrót keretezi, amelynek megmunkálása eltér a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött dróttól.

2/ A latin korona ábrázolásai (felső keresztpántok)
     

Figyelemreméltó a számuk: a Pantokrátor-lemezt (Pantokrátor = a mindenség ura) 12 – 12 gyöngy és almandin veszi körbe; a keresztpántokkal együtt összesen 72 kő ékesíti. A 12-es szám és többszöröse (6*12) jelenik meg e keresztpántokon; a Krisztuslemezt körbevevő kövek száma egyezik az apostolok és próféták, a 72 kő pedig Krisztus tanítványainak a számával. A német császári koronához hasonlóan érvényesült tehát a számmisztika. Más liturgikus tárgyakon, például világítócsillárokon, a 12 vagy 72 lámpa szintén Krisztus tanítványait jelképezi. A kövek mellett a kereten levél alakú filigrán minta húzódik: a rendkívül finom mintát gyöngyözött drótból hajtogatták ki és forrasztották az arany alaplemezre.

A korona pápai ajándék, értelmezhető vallásos szimbólumrendszere több részre tagolódik.

– A felső, az abroncs Isten mennyei birodalmát jelképezi, a szellemiséget.
– Az alsó rész, az abroncs Isten földi birodalmának jelképe.
– A korona tetején-közepén a világegyetem uraként trónol felirat nélkül a Teremtő Atyaisten.
– Az alsó részen a főhelyen Jézus, Isten földi birodalmának ura, Mihály és Gábriel arkangyalok kíséretében.
– A pántokon az Atyától jobbra nem lehet más, mint Krisztus földi helytartója, Péter, háta mögött Péter helyettese, a második fő tanítvány, Jakab áll.
– A Pantokrátor balján Pált ábrázolja az ikon, mert ő külön meghívást kapott. Leveleinek egy része a kisázsiai egyházakhoz szól, így kultusza az örményeknél is megvolt.
– Ezután következik a kedvenc, szeretett tanítvány, János, akire az Atya Fia, Krisztus a kereszten függve édesanyját bízta.
– Péter lábánál testvére, András látható, aki először ismerte föl, hogy Jézus a Messiás   

   Gábriel            Géza          Konstantin   Pantokrátor      Szt. Péter     Korona Pantokrátor
  arkangyal      fejedelem                           Krisztus                              az apostolokkal

Sokan felvetik, hogy miért nem 12 tanítvány van a Szent Koronán? Azért, mert a 12 tanítvány (Júdással együtt 13) csak az Utolsó Vacsoránál volt együtt. A középkori templomok bejáratánál általában csak 8 apostolt szoktak ábrázolni). A Szent Korona valamennyi ábrázolt személye örmény típusú. Szent Korona elölnézetén a Pantokrátor Krisztus ábrázolása ugyanakkor megegyezik kopt barlangtemplomokban talált IV. századi falfestményekkel.

Források:
Nemzeti jeképeink.hu
Nemzeti.lap.hu
Jelkép.lap
Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek
Emellett több tucat részinformációt adó internetes honlap